LeĂrĂĄs
A gyåva ösvényeknek
arcĂĄba vĂĄgjuk a lĂłdobogĂĄst!â
SzĂĄmadĂł volt â törzsökös pĂĄsztorcsalĂĄdbĂłl, ahol a foglalkozĂĄs apĂĄrĂłl fiĂșra szĂĄllt. Maga szilaj pĂĄsztorrĂĄ, rideglegĂ©nnyĂ© lett: nĆtlen fĂ©rfiĂșvĂĄ, aki Ă©lete legnagyobb rĂ©szĂ©t lakott telepĂŒlĂ©sektĆl tĂĄvol töltötte. CsalĂĄdja, hĂĄza, vagyona nem volt â legfeljebb szeretĆt tartott; nĂ©ha a csĂĄrdĂĄkban talĂĄlt egy-kĂ©t könnyƱvĂ©rƱ nĆszemĂ©lyt, akinek kĂ©pĂ©t a tĂŒkrösĂ©re, sĂłtartĂłjĂĄra faragta.
A Roham legĂșjabb szĂĄma a mindenkori magyar hatĂĄrvidĂ©k gyepƱire repĂti az olvasĂłt, Ă©s arcĂĄba vĂĄgja a lĂłdobogĂĄst!
A ROHAM gĂĄrda a rĂ©gi (talĂĄn csak a gatyĂĄnk szĂĄra lobog jobban), a lapszĂĄm vadonat Ășj!