Sziget is not a place or an event. It is a state of being. Since one cannot eat so much that there wouldn’t be room for a little more roast or drink so much that one more beer wouldn’t go down or ever get enough of Tankcsapda, we decided to further enhance the mood with a special issue of Roham. This is a selection of the best, so that you know there is stuff like this, too.
More

No comment.

Hungarian only!

Az idő nem vész el…

89 előtt, a szabadságunk egy részéért cserébe, viszonylagos biztonságban éltünk. Aztán ránk tört a szabadság, a "Nyugat", amivel sokan máig nem tudnak mit kezdeni. A lehetőségeink számának növekedését nehéz ügyesen kezelni, nehéz nagy biztonsággal egy dolgot csinálni, hiszen annyi minden mást is lehetne tenni. Ezen túl pedig nem könnyű megállapítani, hogy változott-e egyáltalán valami, és ez frusztrációt okoz sokakban. A Roham 8-as száma ennek az átmeneti időszaknak, az elmúlt húsz évnek próbál tükröt tartani, s reményeink szerint segít kissé elrendezni magunkban a dolgokat, sőt időnként még szórakoztat is. Pályázóinknak pedig még egyszer köszönjük az írásokat.


More

No comment.

Az elmúlt hónapokban a Roham elindult a majdan a világ piacait is meghódítani képes Kiadói Trösztté válás útján. Az olajcégek után ugyanis meggyőződésünk szerint a Kiadók fogják irányítani a világot. Az internetes boom-hoz hasonlítható fejlődés eredményeként így már itthon is olvasható Sirály Dóri Kiberiádája, a Zap című képregényes antológia, és amire senki se számított: Mikó Csaba Testínség című izgalmas drámakötete. Sokak szerint nagy merészség volt részünkről egy fiatal szerző ilyen irányú próbálkozásával előrukkolni, de miután a szerkesztőség minden tagja egyből függővé vált a történettől, nem lehetett kérdéses, hogy mások számára is elérhetővé tesszük.

Különben is, csak a bunkók nem olvasnak drámát!

Előszó

Hungarian only!

Az eltűnt idő nyomában

A tavalyi sikeren felbuzdulva (több mint 250 novellát kaptunk), egyre bővülő szerkesztőségünk idén újból fantasztikus novellapályázatot ír ki. A tapasztalatokból okulva a témát konkretizáltuk, s idén arra lennénk kíváncsiak, hogy hogyan élték meg íróink a kommunizmus megszűnését, s milyen változást hozott életükben a kapitalizmus. A kiírásra fantasztikus novellákat várunk, melynek következtében pályázóink remélhetőleg el tudnak rugaszkodni napjaink konkrét politikai valóságától, s a változások igazi lényegét megfogó, bemutató írásokat küldenek majd. A pályázati kiírás az 54-ik oldalon található.

Jelen számunk készítése közben a Géza azt vágta a fejemhez, hogy túl hamar megszokom a jót. Nem ellenkeztem, sőt az a reményem, hogy munkánk lehetővé teszi, hogy olvasóink is hozzászokjanak ehhez a jóhoz, és idővel követeljék is. Negyed éven belül, ráadásul 68 oldalon először képes megjelenni a Roham.


More

No comment.

Hungarian only!

Egy tökéletes lap keresése

A huszonegyedik századi ember mindennapjainak egyik legmeghatározóbb élménye a folyamatos változás, és körülményei elsősorban attól függnek, hogy ezekhez a változásokhoz miként képes alkalmazkodni. Aki a Roham magazint megjelenése óta figyelemmel kíséri, elmondhatja, hogy a lap jól tükrözi a világ változásait, hiszen két egymásra hasonlító lapszámot nem forgathatott még a kezében. Az elmúlt két évben folyamatosan bővülő szerkesztőség a „Tökéletes Lap"-ot kereste, és sok tekintetben bátran változtatott az újságon. E munkának köszönhetően a Roham jelenlegi, immár ötödik számáról elmondható: alapvetően megfelel az eredeti célkitűzéseknek, és a befektetett energia nem volt hiábavaló. A magam részéről bízom benne, hogy impresszumunk hosszú évekre változatlan marad, és az összeállt csapat képes lesz közösen dolgozni azon, hogy egyszer majd a jövőben kikerüljön kezei közül a „Tökéletes Lap”.

Önöknek pedig, addig is, jó szórakozást!

Előszó

Hungarian only!

Nehéz szerelem

A Rohamot azért készítjük, hogy történjen valami. Hogy mindaz, amit művészetnek hívunk, ne csak zakatoló és unalmas „önreflexió” meg „ideológia” legyen, hanem történés. És kevés az olyan felület, ahol a rendszerváltozás utáni generáció elmesélhetné és viszontláthatná történetét. Alighanem ennek a generációnak „forradalmi” tette éppen az ilyen szabad felületek feltalálása lehet.

Stark Attila például bizonyos értelemben újra feltalálta a könyvet. Azt a könyvet, amely nem nagyipari termék, hanem kézműves alkotás. Amelyet nem egy meghatározott üzenet sokszorosítása miatt hozott csak létre, hanem a létrehozás öröméért is. Mivel a Rohamot hasonló öröm táplálja – egy folyóirat összeállításának izgalma –, úgy gondoltuk, hogy Attilával az élen készítjük el az új lapot.

Hungarian only!

Kulturális vákuum

Nehéz idők járnak a lázadókra: a Galaktikus Irodalom a kultúra más területeivel összevetve sem bírja már az Erő hatalmát. Ritka kivétel, ha nem ütköznek ki rajta a Sötét Oldal stigmái: céljainak és tartalmának következetlensége, az eredetiség kihívó hiánya, a közönséggel kötött felületes, kalmár viszony.

A Kereskedelmi Szövetség még nem teljesen életképtelen: képes a múlt kulturális értékeinek valamelyes átvilágítására, „szolid, polgári” állólámpafényben, hogy az ember szinte érzi feneke alatt a bőrfotelt egy könyvtárszoba sarkában. Az egész kissé képeskönyvszerű, és a címlapon ott van a megnyugtató felirat, hogy klasszikus művet olvasunk.

Hungarian only!

A magyar nyomtatott kulturális sajtóból fájón hiányzik a radikalitás. Nincsenek már fénymásolt, beszólogatós punkmagazinok, se röplapok, egy vacak manifesztó nem terem mostanában. Nyilvánvaló, hogy ezt a hiányt kívánja pótolni a ROHAM agresszív fantasztikus magazin. Ám, míg az imént hiányolt kultúrgyomnak semmiféle érzéke nem volt az irodalmi minőségre, a ROHAMban meglepően olvasható, érdekes írások vannak.

Hungarian only!

De mi is ez a ROHAM? Saját címlapja tanúsága szerint agresszív fantasztikus magazin. Dacára, hogy indító számról van szó, beljebb lapozva sem találunk bővebb bevezetőt, vagy legalább pár sort, amely meghatározná a magazin profilját. Így a definíció és a helikopteres, dadaista jelmondat alapján kell találgatni, mi is a ROHAM célja. Ez persze nem feltétlenül baj, sőt, fura módon összhangban van azzal, amit a magazin vélhetően akar, és ahogy akarja. A lap elolvasása után valami olyasmire jutottam, hogy a fantasztikum keretein belül maradva próbál újat hozni, a megcsontosodott kifejezőeszközök dadaista elutasítása révén alternatívát felmutatni a zsáner fantasztikus irodalom mellett.